DCEU_R_2_banner

DCEU Redone: 2. rész – Az igazi Acélember

Az előző posztban kitárgyaltuk, hogy milyen érdemi változásokra lett volna szükség a Warner-nél 2013-ban. Lefektettük az alapokat egy új DCEU számára, hogy tiszta lappal indíthassunk. Első filmünk az Acélember lesz, mely a DCEU univerzumának egy igencsak felértékelődött darabja volt a Wonder Woman 2017-es premierjéig. Korrekt film volt, de nem egy univerzum elindítását tűzték ki célul vele. Egy nagyobb lélegzetvételű első felvonás veszi kezdetét.

Acélember borító
Acélember (2013) – $668,045,518 bevétel, megosztott közönség
Az eredeti Acélember jól ráérzett sok elemre. Az első, egy talán nem a legnagyobb jelentőséggel bíró, de mindenképp jelzésértékű változtatás Superman ruhájának átesett egy ráncfelvarráson. Az eredet, külső alsónadrággal operáló dizájnhoz még az omázs-filmként emlegetett 2006-os Superman visszatér sem mert változtatni, pedig már akkor indokolt lett volna. Egy ilyen változtatáshoz azonban nagy bátorságra volt szükség, ugyanis a rajongók haragja nem ismer kegyelmet. Emlékezzünk, hogy anno a Tim Burton féle Batman előkészületei miatt is aggodalmukat fejezték ki nagyon sokan. Felemelték a hangjukat kezdve a rendező személyétől Michael Keaton szerepeltetésén át a ruháig minden miatt.
Azt is nagyon jól látták, hogy Superman, mint eszme, modernizálásra szorul. Bár a Christopher Reeve féle megközelítést a mai napig széles körben dicsérik, egy az egyben nem lehet átültetni jelen korunkba. Át kellett értelmezni egy jelképet, hogy ugyanazt fejezze ki, de mégis a mai szemléletvilágunkhoz igazodjon. A törekvés látszott a filmen, viszont nem lett makulátlan a végeredmény, kifejtem majd, hogy miért. Ami viszont szimpatikus volt, hogy ebben a történetben Kal’El nem egy révbe ért szuperhős volt, hanem egy útkereső isten.
Henry Cavill beválogatása, mint Clark Kent is kiváló választás volt, hiszen megjelenésében és viselkedésében ott volt egy kiváló Superman megformálásának a lehetősége. A szereposztás többi része is remek lett, Olyan, gyerekkori kedvenceim is feltűntek, mint Russel Crowe és Kevin Costner. Bár nem jutott nekik kiemelkedő szerep, nem lógtak ki, hanem megfelelően asszisztáltak a narratívához, persze többet is ki lehetett volna hozni a vonalból. Színészi oldalról azonban nem lehet panaszunk.
A hibák ott kezdődnek, hogy Superman lényegébe nyúltak bele, részben megfelelve a kor követeléseinek, valamint a Nolan-féle letargikusság sablonjának. Előzőleg is kifejtettem, hogy nem egy reményt adó jelképként ábrázolták, hanem egy modernkori messiásként. Ez bárkinek jól állna, csak ebben a formában pont Superman-nek nem. Fogalmazzunk úgy, hogy nem adta könnyen a szerethetőségét, pont annyira nem, hogy a Batman v Superman-ben egy kicsit se aggódjunk érte. Mondjuk túlzás nélkül állíthatjuk, hogy abban a filmben a legtöbben a stáblistának szurkoltak.
Szintén a PNL (Poszt-Nolani-Letargia) számlájára írható, bár inkább csak a film szerkezetére érvényes, a kronológián belüli oda-vissza cikázás. Látjuk egyszer csecsemőként, utána felnőttként, gyerekként, megint felnőttként és így tovább. Nem akasztották meg a film folyását, bár én személy szerint letisztultabbnak találom az egyszerű, múltból jelen felé közelítő történetmesélést. Ha a filmnek valamire égető szüksége lett volna, az egy nem túl bonyolult, de betonbiztos alap.
Ebben az Acélember filmben nem csupán szerkezeti változtatások lesznek, hanem egy-két helyen markánsan bele is nyúlunk a történetbe, illetve a karaktereket is átszabjuk. A szereposztásba nem nyúlunk bele, szerencsére nem ilyen mély problémákról van szó, a történet fókusza most is főleg lesz Clark Kenten lesz. A korhatár-besorolást pedig megemeljük 12E-ről 16E-re.
Figyelem! A lent vázolt történet erősen támaszkodik a 2013-as eredeti filmre, ennek fényében erősen ajánlott az Acélember ismerete. Sok ötletet merítünk majd a ’78-as Superman-ből és a Superman animált sorozatból is.
Kezdjük hát el!

1. felvonás – Krypton végnapjai

1. fejezet – Halálos ítélet

A film durván első negyede az eredeti filmben Kryptonon játszódott, ahogy a módosított verzióban is. Az alapfelálláson viszont egy picit változtatunk már a legelején. A kryptoni nagytanács termében Jor’El aggasztó híreket közöl: a bolygó magja instabil lett a túlzott és túl mély bányászattól, számításai szerint csak pár hónapra vannak a teljes planetáris összeomlástól. A Nagytanács, melynek soraiban Zod is helyet foglal, mint legfőbb hadúr, komolytalannak tartják a tudós beszámolóját. Jor’El azonnali evakuációért könyörög, mondván így nagyobb az esély a teljes lakosság kimentése, de a Nagytanács elutasítja, mondván, hogy felesleges pánikkeltés lenne olyan adatokra alapozva, melyek átmenetinek tűnnek. A tanácstagok meggyőzhetetlenek bizonyulnak, így Jor’El kissé megszégyenülve tér haza feleségéhez és az alig egy hetes fiához, Kal’El-hez.

2. fejezet – Krypton jövője

A szülők eldöntik, hogy nem veszélyeztetik a fiúk sorsát egy haldokló bolygón. A tervük az, hogy a Kódex egy másolatával együtt felkészítenek egy apró hajót a csecsemő útnak indításához, azonban nem tudják végrehajtani. A Nagytanács megbízásából Zod felhatalmazást kapott Jor’El letartóztatásához és a szóban forgó hajó lefoglalásához. Zod a saját szakállára figyeltette embereivel a családot és a jelentéseket tovább adta a Nagytanácsnak, miután tudomást szereztek a tervről. Fegyverrel kényszerítik, hogy mutassa meg a járművet, míg az anyát és a gyereket őrizet alá veszik. Úton a hangár felé derül ki, hogy Zod és Kal régóta ismerik egymást, ám Zod számára fontosabb a nép védelme, mint a tudóshoz fűződő barátsága. Krypton fejlett társadalma már így is lassan egy utópiát idéz: az emberek jólétben és biztonságban élnek. A legfőbb hadúr szerint ezt a harmonikus rendet bontaná meg, ha Jor’El pánikot keltene. A változástól való elzárkózást képviselő katona vitatkozik a maradiság és nemtörődömség okozta pusztulást felismerő értelmiségivel.

3. fejezet – Tragédia

Ennek a vitának azonban egy hatalmas robbanás következtében vége szakad. Földrengés rázza meg a bolygó teljes felszínét, Krypton haláltusája idő előtt kezdetét veszi. A hirtelen riadalomban Jor’El kapva kap az alkalmon, a meglepetés erejét használva sikerül lefegyvereznie Zod-ot, ám nem öli meg, csak elkábítja. Visszasiet a családjához, ahol szintén ártalmatlanná teszi az őröket és tudatja velük, hogy eljött az idő. Eközben Zod is magához tér és a megmaradt embereivel üldözőbe veszik a családot. Ebbe a jelenetbe konkrétan átemeljük az eredeti filmben lejátszott repülős jelenetet, csak ezúttal több szereplőt mozgatunk a sakktáblán. Az ezt követő jelenet is pontosan úgy játszódik le, mint a 2013-as filmben, viszont itt Zod nem gyűlöletből, hanem önvédelemből végez Jor’El-el. A hirtelen sokk, amit a hadúr a barátja elvesztése miatt érez, pedig alkalmat ad arra, hogy Kal’El-t egy kísérleti hajóval útnak indítsa az édesanyja. A ledermedt Zod-ot az emberei rángatják el a helyszínről.

4. fejezet – Végítélet

Ebben a jelenetben két szálat követünk. Az egyikben Lara Lor-Van, Kal’El anyja aggódva figyeli a kis űrhajót, ami a fiát menekíti ki a halálból. Ezt követően reményt vesztettként odasétál egykori férje testéhez és kéz a kézben várja vele a halált. Hajdani szerelme oldalán. A másik szálon pedig látjuk, hogy Krypton lakosságának egy jelentős része (közel egy negyede) sikeresen el tud menekülni, köztük a teljesen összetört és megszégyenült Zod-dal. A hadurat, mint a tanács fontos tagját, az utolsó utáni pillanatig várják megmenekítői. A jelenetet (és ezzel az első színt is) egy kegyetlen montázzsal fejezzük be, melyben láthatjuk azokat a szerencsétleneket, akik nem tudtak elmenekülni.

Összegzés és magyarázat:

Az eredeti felállásban nagyon sok háttérszálat mozgattak meg a készítők. Egyrészt lefektették a központi népességtervezés koncepcióját, melynek fő eszköze a Kódex volt. A film kimondta, hogy ez csak egy szelete volt civilzációjuk hanyatlásának. Eredetileg a Kódexa valaha született összes kryptoni génállományának a forrása. Kal pedig nem csak azért különleges, mert természetesen jött a világra, hanem mert beletáplálták a teljes Kódexet a csecsemő sejtjeibe. Bár ezek az ötletek nagyon sok film cselekményét idézik meg (elég csak a Children of Men vagy a Gattaca történetére ránézni), én megválok tőlük. Ebben a történetben a Kódex egy tényleges tudástár lesz, Krypton történetével, kultúrájával és tudományaival együtt. Lehet, hogy az én értelmezésem nem volt a helyén, amikor a filmet láttam (ami nem egy alkalom volt). A konfliktusnak más, szintén mély gyökerekkel rendelkező forrása lesz.

2. felvonás – Clark Kent

1. fejezet – Gyermekkor

Egy texasi általános iskola osztálytermében vagyunk óra közben. A kicsi Clark Kent érzékei valósággal megbolondulnak, amitől megijed és kiszalad az osztályteremből. Behívják az anyját, akinek sikerül a fiát megnyugtatnia és hazavinnie. Az eredeti jelenettől gyakorlatilag nem térünk el, viszont ebben a verzióban tovább megyünk egészen a Kent házig. Otthon a vacsoraasztalnál párbeszéd veszi kezdetét , ahol Clark amiatt szomorkodik, hogy a képességei miatt különc. Martha igyekszik megnyugtatni aggályokkal teli fiát azzal, hogy ezen képességek különlegessé teszik őt, ami jó dolog. A fiú természetesen tele van kérdésekkel, amikre nem tudnának a szülők olyan értelemben válaszolni, hogy felfednék Clark igazi kilétét. A szülők végül úgy döntenek, hogy szembesítik a fiút és elmesélik neki, hogy nem evilági gyermek. Megmutatják neki a hajót, amiben jött, a tárgyakat, amikkel jött (benne a Tudástárral, ami technikailag egy adat-kulcs). Clark a lehető legtermészetesebb módon kiakad a látottakon és kiviharzik a házból. Futtában azonban több furcsaságot is észrevesz magán. Megerőltetés nélkül majdnem egy perc alatt elfutott a szomszédos Metropolis határáig, légiesen könnyedén (már majdnem repülve) ugrik át akadályokon. Clark jól láthatóan nagyon élvezi ezeket az újonnan felfedezett képességeket.

2. fejezet – Serdülőkor

A következő jelenetben egy csapat vagány gimis srác piszkál egy negyediket. Klasszikus, ebédpénzt követelő nagymenőzés zajlik a gimi udvarának egyik szegletében. A gusztustalan jelenetben Clark lép közbe, nyugodt hangon szépen kéri a csapatot, hogy álljanak tovább. Ebben a jelenetben hangzik el, hogy Clark már messze nem olyan különc, mint a évekkel ezelőtt (sőt, osztályelső), mégsem egy népszerű figura. A sértegetések maguk széles skálán mozognak, Clark nemi identitásától kezdve a különcségén át egészen a szüleihez fűződő családi viszony megkérdőjelezéséig. A sértések jól láthatóan nem találnak süket fülekre. Clarknak ökölbe szorul a keze ugyan, de sikerül megőrizni a hidegvérét. Ismételten felszólítja a csapatot, hogy távozzanak, amitől a srácok még jobban kedvet kapnak a verekedéshez. Az első ütéseket a kryptoni emberfeletti gyorsaságával egyszerűen elkerüli, jól láthatóan nem akar ténylegesen konfrontálódni. Az egyik ütés viszont teljes erőből éri Clark állát, azonban a becsapódástól a támadó keze törik szilánkosra. Ez határozottan elveszi a kedvét a többieknek is és kereket oldanak. Clark felsegítené a bántalmazott srácot, aki inkább rémültnek tűnik mint hálásnak.

3. fejezet – Véges hatalom

Clarkot a folyosón találjuk az igazgatói irodával szembeni padok egyikén. Jonathan Kent jön ki az irodából, miután az igazgatóval beszélt. Jól láthatóan nyugtalan és egy kellemetlen apa-fia beszélgetésre kerül sor. John nevelőapaként aggódik a fia miatt és amiatt, hogy a világ hogy reagál majd a különleges képességeire. Clark szerint túlzottan aggódnak érte a szülei és felsorolja, hogy mit nem tehet (a bulizás mellett a sportolás semmilyen formája nem megengedett neki). Ide fogjuk beemelni az eredeti Acélemberben lefolyt beszélgetést, azonban itt egy sík terepen kilométerekről kiszúrható tornádó helyett egy hirtelen jött autóbaleset vet véget a párbeszédnek. Az autó többször is megpördül a tengelye körül, Clark-nak természetesen nem lesz semmi baja, ellenben apja életveszélyes sérüléseket szenved. A fiú röntgenlátással több sérülést is észrevesz, apjának súlyos belső vérzése is van. Szabályosan kicsomagolja eszméletlen apját a kocsiból és biztonságos távba húzza az autótól. A mentők kiérkeznek és azonnal kórházba szállítják. Martha Kent is hamarosan megjelenik a kórházban és együtt várják meg a (később kiderül, hogy lesújtó) híreket. A gyors beavatkozás ellenére Jonathan Kent elhunyt. Clark elhatározza, hogy kideríti gyökereit, részben bűntudatból, részben azért, hogy ilyen tragédia mással ne fordulhasson elő.

Összegzés és magyarázat

Az eredeti filmben nemigen ismertük meg Clark jellemét, a szétszabdaltság miatt meg nem éltük át a felnőtté válását. Felfedezőútjának elején nem kaptunk megfelelő motivációt. Elhatározását csak és kizárólag a bűntudat szülte. Útjának legelejére se ért ki a film, így fontosnak éreztem, hogy az indulás melletti döntés pillanatát bemutassuk. Így lesz egy szép íve Clark jellemének, amivel már útnak indulhat felfedezni valódi kilétét. Először látjuk, ahogy ráérez különleges képességeire, majd bemutatjuk, hogy mi történne, ha ezek használata kisiklik akár egy picit is. Időt szakítunk egy kicsit arra is, hogy a családot együtt lássuk, mert a 2013-as Acélemberben inkább csak az anya-fia és apa-fia pillanatok voltak. Fájóan kevés ideig láttuk hármukat egyszerre ahhoz képest, hogy mennyi időt töltöttünk velük.

3. felvonás – Az Acélember felemelkedése

1. fejezet – Jégbe zárt múlt

Jó pár évet ugrunk előre az időben, immáron a férfivá érett Clark Kent történetét követjük. Az északi sarkon járunk és úgy, mint az eredeti filmben. Itt ismerjük meg Lois Lane-t, ahogy a Pentagon által kirendelt expedícióról tudósít. A történet itt fókuszt vált és Lois szemszögéből folyik tovább a narratíva, bemutatják a helyi rangidős tiszteknek és felfedezik a 20 ezer éve jégbe fagyott kryptoni telepes hajót. Clark fellopózik a hajóra, Lois követi, de megsebesül a védelmi rendszer miatt. Kent időben észreveszi és segíteni tud, a hőlátásával kiégeti a sebet, csak ebben a verzióban többet látunk a folyamatból. Az eredeti film képsoraihoz képest még annyi változtatást engedünk meg magunknak, hogy a kryptoni egyenesen a táborba viszi vissza (ahelyett, hogy kint hagyná a tundrán, éjszaka, halálra fagyni). Természetesen észreveszik a jelenlétét, viszont a gyér kivilágítás miatt senki nem tudja azonosítani. Mielőtt esélyük lenne bárkinek arra, hogy megpróbálják megállítani, Clark nemes egyszerűséggel elugrik a helyszínről fel a hajóra (ekkor még nem tud repülni), ami kiszabadul a jég fogságából és elhagyja az ásatás helyszínét.

2. fejezet – A Magány Erődje

Az Északi sark egy másik pontján leszáll a hajó és aktiválódik az álcázó berendezés is, hogy az avatatlan szemek elöl rejtve maradjon. Ekkor nyílik alkalma Clark-nak, hogy betöltse a Tudástárat a hajó rendszerébe, ahol Jor’El avatárja, tudatának digitális másolata fogadja. Itt Kal’el megtudja, honnan származik, minek köszönheti a képességeit és Krypton történetét is megtudjuk. Ebben a verzióban Kryptont a fent leírtaknak megfelelően egy minden tekintetben fejlett társadalomként kerül bemutatásra. Az önfeledt jólét és szabadság végül gondatlanságba torkollott idővel, aminek a bolygó és annak kevésbé szerencsés lakói látták kárát. Az utána következő eseményekről azonban a Tudástár nem tartalmaz információt. Itt szemtanúi lehetünk, hogy az erejét már felismerő Kal’El megpróbálja elsajátítani a repülés képességét (ahogy azt tette az eredeti filmben). Út közben látjuk az első hőstettét is: megment egy csomó embert azzal, hogy egy süllyedő hajót partra tesz. Szuperman kezdeti jótetteiről látunk egy válogatást, a feltűnést azonban igyekszik kerülni.

3. fejezet – Lois Lane

A film fókusza most átvándorol a Daily Planet szerkesztőségébe, ahol Lois Lane ismerteti Perry White-al a nyomozása eredményeit. Az eredeti filmben látottakhoz hasonlóan itt is egy montázst látunk, ahol az újságírónő végigjárja az összes eddigi helyszínt, ahol Clark akár csak egy apró nyomot hagyott. Szemtanuk beszámolói alapján pontról pontra követte vissza a kryptoni útját, a szülői házig. Pár nappal később találkoznak is, az eredeti filmhez hasonló módon. A különbség azonban itt annyi, hogy itt Clark Superman-ként jelenik meg. Lois interjút akar kérni (kicsit olyan módon, mint a ’78-as Superman-ben), ám Clark nem egyezik bele, mondván a világ még nem áll készen arra, hogy jobban megismerjék és védeni akarja a szeretteit. Annyit viszont elárul, hogy az emberiség (nem feltétlenül az USA) számíthat rá, segíteni akar, hiszen az kedvesen bánt vele és felnevelte. Lois kicsit legyőzve tér vissza a szerkesztőséghez, hogy a cikket nem adja le, Perry pedig (ahogy az eredeti filmben), megnyugvással fogadja a hírt, hiszen ő is azon a véleményen van, hogy az emberiség egy ilyen felfedezésre még nem készült fel. Az idő viszont sürget, ugyanis a Pentagon felfedez egy ismeretlen objektumot.

Összegzés és magyarázat

A film második felvonásában felépítettük Clark Kent / Kal’El motivációját és jellemét, így itt volt az ideje, hogy az Acélemberként is felfedje magát. Eljött az ideje, hogy megismerje örökségét és hogy felépítsük a Magány Erődjét, amit itt egy önműködő telepeshajónak lett megírva. Természetesen megtarthatjuk így azokat a 2013-as jeleneteket, amik vizuálisan és narratív szempontból is a helyükön voltak (első repülés), csak kiegészítettük olyan elemekkel, amik (szerintem) egy jótevő istenre vallana, hiszen Superman technikailag az. Kiindulópontnak Christopher Reeve értelmezését használtam fel. Egy interjúban elárulta, hogy szerinte az Acélember egy olyan hős, akit nem csak az ereje emel az egyszerű ember fölé, hanem az a bölcsesség és érettség, amivel az azt használja. Képet kaptunk Clark becsületességéről, segítőkészségéről és morális kódexéről. Hasonló módon, ahogy Bruce Wayne motivációi is bemutatásra kerültek a 2005-ös Batman: Kezdődik cselekményének kritikus pontjain.

4. felvonás – Az Acélember

1. fejezet – Csillagok óceánja

Az előző felvonásban megjelent hajó felveszi a kapcsolatot a Földdel, hasonlóan az eredeti filmhez, csak itt nyilvánvalóan már tudnak Kal’El létezéséről. Maga az üzenet egyáltalán nem agresszív, bár nem is kifejezetten bizalomkeltő. Bár név szerint természetesen senki nem tudja, ki az “isteni jótevő”, de a Földön mindenkinek egyértelmű, hogy Zod tábornok kiről beszél. Clark eközben otthon van édesanyjával és természetesen ő is megkapja az üzenetet. Szinte gondolkodás nélkül dönt amellett, hogy beleegyezik a találkozóba, Martha azonban aggodalmát fejezi ki. Clark inkább kíváncsi, hiszen népének (nagy valószínűséggel) utolsó tagjaival találkozhat. A gyökereit és örökségét kereső Kal’El végül feladja magát az embereknek, hogy azok átadják a kryptoni látogatóknak. Bár semmilyen felszólítást vagy hasonló utalást nem tartalmazott az üzenet, Superman az emberiség iránt érzett szeretete és hálája miatt dönt az együttműködés mellett. Az előző jelenethez hasonlóan a kryptoni “követek” megjelennek és magukkal viszik az Acélembert és Lois Lane-t is. A nőt azért viszik magukkal, mert híre ment annak, hogy Superman után nyomozott, viszont itt azzal a felütéssel, hogy Zod tábornok meg kívánja ismerni a Föld népének egy “átlagos képviselőjét”.

2. fejezet – Krypton valódi alkonya

Úton a kríptoni hajó felé Clark Lois Lane kezébe csúsztatja a Tudástárat tartalmazó kulcsot. Zod elé vezetik őket és ugyanaz a jelenet játszódik le, mint az eredeti filmben. Kal szervezete kínkeservesen szokik csak hozzá a kryptoni körülményekhez, Zod pedig szembesíti a tényekkel. Krypton pusztulását sokkal többen élték túl, a túlélőkkel azonban egy polgárháború végzett, amit maga Zod robbantott ki. Állítása szerint Jor’El-nek igaza volt abban, hogy változásra lett volna szükség. Ebben a hadúr Krypton társadalmának teljes újragondolását látta, egy autoriter rendszert, melynek része például a rabszolgaság. Tervei ellen sokan fellázadtak és csak egy maréknyi túlélővel ugyan, de Zod aratott győzelmet. A Föld kiváló helyszín, hogy újjáépíthessék ezt az újragondolt civilizációt és istenekként élhessenek rajta. Az új otthon felépítéséhez az emberiség pedig tökéletes, alsóbbrendű munkaerőt jelent. Eközben Lois az eredeti filmben történteknek megfelelően magára marad, az adatkulcsot betölti a hajó számítógépébe, ahol Jor’El avatárja segít neki elmenekülni. A harcban itt is megsemmisül a mentőkapszula, hála a nőnek Clarknak sikerül elmenekülnie és megmenti Loist, ám Zod két altisztje követi a Földre (nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy az eredeti filmben is lejátszódott). Superman erőfölényben van, mivel a tisztekre csak korlátozottan hat a Föld napja a szkafanderek miatt. A katonák képzettsége miatt a harc így is kiegyenlített. Clark a hőlátásával meg tudja rongálni azokat eléggé, hogy ne nyújtsanak a mellékhatásoktól (megbolondult érzékszervek ellen például) védelmet.

3. fejezet – Ideológia

Superman visszamegy a hajóra és konfrontálódik Zoddal. Meglepően kiegyenlített harc kezdődik. A hadúr ugyan képzettebb és tapasztaltabb, ám az Acélember már eleget tud erejének korlátairól. Zod harc közben felfedi, hogy Krypton újjászületésének a Tudástár az alapja és tudja, hogy Kal-nál van. Választást kínál, vagy önként átadja és átáll a “saját népe oldalára”, vagy az emberiséget egyenként veti kínvallatásnak, amíg valaki elő nem adja. Azt is szóvá teszi, hogy Kryptont nem csak a haldokló bolygó, hanem a túlzott szabadság és az ebből fakadó elveszettség ítélte halálra. Szerinte az emberiség is jobban járna, ha kapna egy erős vezetést és egy célt, aminek életét adhatja. Clark nem tagadja az emberiség hibáit, de váltig állítja, hogy nem fognak Krypton hibáiba esni. Clark Kent hisz ebben, ahogy Jonathan Kent is hitt. Ahogy hitt ebben Jor’El is hitt. A filozófiai diskurzussal párhuzamosan folytatódik a harc is, a dulakodásban pedig megsérül a hajó is. Mivel a hajót kryptonit hajtja, a robbanásban a teljes legénység meghal. Zod és Kal csak azért nem, mert őket kiszippantja a hajótesten keletkező lyuk, melyet Kal hőlátása okoz.

4. fejezet – A metropolisi csata

Zod és Supernam Metropolistól nem messze érnek földet. Zod ekkor veszi észre megrémülve, hogy Krypton utolsó túlélői a hajón voltak. A hadúr a veszteségbe teljesen beleőrül és egymaga rátámad a közeli nagyvárosra. Mészárlást rendez a polgárok és katonák között egyaránt, miután az ő ereje is kiteljesedik. Ugyan Superman rövid időn belül felbukkan, hogy folytassa a harcot, már ezrek veszítik el kínhalállal életüket. A csata hevében menedéket keresők közt ott van Lois Lane és a Daily Planet munkatársai is, páran próbálják az esetet dokumentálni is. Itt megismerkedünk az igazi Jimmy Olsennel, aki a lehető legközelebbről akarja lefotózni az eseményeket, azonban Lois elrángatja onnan, egyszer meg is menti az életét. A két kryptoni összecsapása szinte véget nem érőnek látszik, Zod többször is utal rá, hogy látja Kal vonzalmát a földi nőhöz és hogy ő fog a legtöbbet szenvedni, miután a hadúr győz. A film ezen a pontján érné be a 2013-as eredetit, a pályaudvaron játszódó közjáték megismétlődik. Zod hőlátásával egy családot szorít sarokba, Clark ugyan lefogja, de nem elég erős ahhoz, hogy egyszerűen csak megállítsa. Superman így egyetlen választásként kitöri Zod nyakát és megtörik a tett súlya alatt: el kellett vennie egy életet, mégpedig az utolsó túlélő kryptoni életét. Viszont ebben a jelenetben Lois nem jelenik meg. Helyette a körülötte előbújó emberek hol hálás, hol rettegő tekintetének kérésztüzében találja magát. Superman elhagyja a helyet

Összegzés és magyarázat

Ha egy kicsit is logikusan próbálunk gondolkodni, beláthatjuk, hogy a 2013-as filmben a Föld “terraformálásának” semmi értelme nincs. A mi kis kék bolygónk eredeti formájában is a megtestesült Kánaán lenne a kryptoni civilizációnak, persze az új rendhez alkalmazkodni kellene egy ideig. Ebben a felvonásban akartam bemutatni a szabadságnak, mint filozófiai kérdésnek a két oldalát, ugyanis a film itt kimondaná, hogy a túlzott szabadság lett Krypton veszte és nagy valószínűséggel a Földre is ez várna. Minden valamilyen társadalmi formát követő fajban vannak vezetésre alkalmas és alkalmatlan egyedek is, ám ahogy Superman is rávilágít (az egész emberiséget képviselve ezzel): nem törvényszerű, hogy az emberiség elveszítené saját magát. Így válik valóban Kal’el-ből egy “híd két világ között”: Krypton ereje és bölcsessége ölt testet a Föld szabadságvágyában. Pontosan ezért lesz valóban traumatikus Superman számára, hogy elvegyen egy életet (ne felejtsük el, hogy ebben a verzióban önhibáján kívül okozza a kryptoni hajó robbanását).

5. felvonás – Epilógus

Lezárás

A filmet záró képsorokban megjelennek az első újságcikkek az elmúlt nap történéseiről. A szalagcímeken az emberek oldalán harcoló kryptonira (a ruhán szereplő S betű miatt is) a népnyelv a “Superman” jelzőt akasztja. Clark beavatja édesanyját azon tervébe, hogy újságírónak áll, hiszen akkor ott lehet mindenhol feltűnés nélkül. Ekkor mutatja be a film azt a szemüveges, kissé esetlen Clark Kent-et, akit a Daily Planet felvesz gyakornokként Jimmy Olson mellé, mentora pedig Lois Lane lesz (aki amúgy társszerzőként a Supermanről megjelenő cikkért is felel).

Ezzel lezárult az átalakított Acélember filmünk, a stáblistát nem szakítják meg további jelenetek.

Ezennel útjára indítottuk az új DCEU-t, egy sokkal egyszerűbb, tisztább alappal, céllal sz szívvel, mint a 2013-as eredeti. Felépítettünk egy szerethetőbb Superman-t, akiért már igenis tudunk aggódni. Főleg annak tudatában, hogy kikkel kerül majd egy küzdőtérre a következő filmben.

Következő posztunkban megnézzük, milyen filmet kellett volna indítani a Batman Superman ellen című film helyett. Spoiler alert: nulláról lesz újraírva.

Nektek mi a véleményetek erről a verzióról? Szívesen láttátok volna moziban? Észrevételeiket, kritikákat szívesen várom Facebook-on!

Hamarosan folytatjuk…

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2018 Attila Horváth

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük