Creative-Writing-Classes

Kreatív munkapad – A Hópehely írásmód

Legyen szó bármilyen narratív médiumról (könyvek, filmekről, sorozatokról), egy jó történetnek előfeltétele egy szilárd szerkezet. Erre húz rá az író mindent a cselekmény főbb pontjaitól kezdve, a karakterek viszonyrendszerén át a világépítésig bezárólag. Egy új rovatban utazásra invitállak titeket a kreatív írás (általam ismert) rejtelmeibe. Az első részben a Hópehely írásmód egy kicsit átalakított verzióját vesszük górcső alá.

Szerintem a blog olvasóinak nyílt titok, hogy mindig szerettem történeteket kreálni már meglévő vagy teljesen új karakterekkel. Azonban sokszor ütköztem egy olyan falba, ami miatt egy-egy ötletem vagy elhalt vagy egy meg nem jelölt fiók mélyén van valahol.

Pár évvel ezelőtt egy olyan időszakomat éltem, hogy regényíró akartam lenni. Három könyvre elegendő ötletem vázlatom volt, az első könyv jó része el is készült. Bár nem tudtam befejezni és néhány helyen nem is voltam elégedett a munkámmal (amely jelenség a mai napig gyakori). Azonban iszonyat sok tapasztalatot szereztem és gondoltam, rendhagyó módon erről írok egy bejegyzést. A következőkben a Hópehely írásmódot fogom bemutatni. Ennek mentén készült el többek között a Batman v Superman – Redone is.

Eredete

Ezt az írásmódot először Randy Ingermanson használta, gyakorlatilag ő találta fel. Programozó szoftvermérnökként kezdte pályafutását, amikor a 30-as éveiben úgy döntött, hogy regényírónak áll. Azonban nem hagyatkozott olyan, már meglévő módszerekre, mint például Stephen King által is használt felfedező írásra (aminek a lényege az, hogy elindítunk egy történetet és ahogy halad a cselekmény úgy alakítja az író a narratívát). Programozói fejjel igyekezett megoldást találni arra, hogy rendszerezze hatékonyan az ötleteit. Az alábbiakban az ő módszerének egy átszabott verzióját mutatom be.

Írd le az ötletedet, egy mondatban

Ha van egy alapötleted, amiről úgy érzed, hogy érdemes lenne kibontani, az első lépés igencsak egyszerű. Foglald össze egyetlen egy mondatban első lépésben. Nem kell körmondatokban gondolkozni, én például igyekszem 15 szónál nem hosszabban összefoglalni. Gondoljunk erre a mondatra úgy, mintha egy “elevator pitch” (szabad fordításban lift-ötletelés) lenne. Ezalatt azt kell érteni, hogyha mondjuk egy liftbe kerülsz egy filmproducerrel vagy egy könyvkiadóval és el akarod adni az ötletedet. Gondolj arra, hogy mi lenne az a mondat, amivel lényegre törően összefoglalod könyved vagy filmed lényegét, de még azelőtt, hogy a liftajtó ismét kinyílna. Erre a mondatra jól rá kell feküdni, általában harminc perc vagy egy óra az az idő, amit erre fordítani érdemes.

Bonts ki az ötletedet

Ha az alapötletünket leírtuk, itt az ideje a következő lépésnek. A fent leírt mondatot bővítsük ki egy pár mondatos bekezdéssé, ami tartalmazza a főbb fordulatokat, a világot (fiktív történet esetén) és egy lezárást. Adjuk meg a keretét a dolgoknak. Ez a folyamat is nagyjából egy órás, pontosan azért, hogy minél kevesebb hézag maradjon a történetben. Nagyjából ilyen öt-hat mondatnál nem hosszabb összefoglalóra kell számítani végeredményként. Mintha a leendő filmed DVD-jének a hátoldalán olvasnád el a történetet nagy vonalakban, annyi különbséggel, hogy tele van spoilerekkel.

Népesítsük be a világot (írott módon)

Miután sikerült a világunk alapjait úgy-ahogy lerakni, itt az ideje benépesíteni azt. Az eredeti recept szerint itt egy nagyjából egy oldalas összefoglalót kell írni, pontokba szedve egyes karakterek hátterét, kinézetét, motivációit. Én személy szerint sokkal átláthatóbbnak és felhasználóbarátabbnak tartom a HULK-féle karakterfát, amit akció közben már láttatok is. Ezzel a módszerrel igyekeztem újraértelmezni a DCEU Redone-ban bemutatott Batman-t. Igény szerint később erre a módszerre is visszatérhetünk később.

Fontos még megjegyezni, hogy ha nem vagy elégedett az alapötleteddel, vagy egy-két dolgot megváltoztatnál, itt még bőven megtehetjük. Emlékezzünk arra, hogy az alapötletünkből készülő filmmel vagy regénnyel nem foglalkoztunk többet három-négy óránál. Sokkal könnyebb dolgunk van most, mintha már hónapok óta tartó írásnál jöttünk volna rá valamilyen hibára. Ne törődj vele, ha elsőre nem vagy megbékélve az első vázlattal. Ahogyan (állítólag) Hemingway is mondta: “Mindennek az első vázlata sz*r.”

Az egyoldalas áttörés

Ha van már egy pár kidolgozott karakterünk és egy bekezdésre való összefoglalónk, itt az ideje a következő szintnek. Fogjuk a már kész összefoglalónkat és minden mondatot bővítsünk ki egy-egy bekezdéssé. Ez már egy hosszabb folyamat, van aki egy hetet is rászán. Mire végzel ezzel a művelettel, nagyjából egy oldalasra duzzadt az egy hete még egyetlen egy mondatból álló történeted. Képet kapsz arról, melyik fordulat milyen horderejű lesz, hol és mikor fog megtörténni és a karaktereket is úgy ahogy felhelyezted a narratívád sakktáblájára. Itt még olyan finomságokra is sort lehet keríteni, hogy az egyes szereplők jellembeli változásait is beleírhatjuk röviden, hiszen egy jó szaftos karakterfejlődéssel mindenki jól jár! És még csak a bemelegítésnél járunk!

Az első négy oldal

Van egy oldalnyi anyagunk. Kiváló, most szánjunk időt arra, hogy az egy oldalas szinopszisunk bekezdéseit egy-egy oldallá egészítsük ki. Én személy szerint meg szoktam ismételni az előző lépések egyikét és a már leírt mondatokból egy-egy bekezdést csinálok. Ez már egy jóval hosszabb folyamat eredménye lesz. Kirajzolódik a legtöbb ok-okozati összefüggés is. Ne feledjük: az egész történeted egyetlen egy oldalból áll, így ha hibát találunk benne, még mindig van alkalmunk azt korrigálni, kijavítani, vagy újraírni, ha arra van szükség.
Töltsünk időt a karakterekkel is és ne legyünk restek vissza-visszatérni a karaktervázlathoz, írjunk pár sort, hogy kivel mi történik és hogyan változik a jellemük, vagy a másokhoz való kapcsolatuk. Jó történetet írni egy dolog, de azt élő és lélegző karakterekkel feltölteni és hihetővé tenni még fontosabb. Van, akinek szintén egy hét egy ilyen nagyobb összefoglalót készíteni, de ne ijedjünk meg, ha ez akár egy hónapra nyúlik. A jó munka időbe telik.
Ezzel a művelettel egy olyan, terjedelmesebb történetvázlatot kapunk, ami átlépi a négy oldalt.

A végzet táblázata

Azoknak van egy jó hírem, akik eddig csak kétségbeesetten körmöltek és csiszolgatták az alapötletüket bő egy hónapig. A szerkezet felépítésével nagyrészt végeztünk. Itt jön a (számomra) legizgalmasabb rész. Begyünk egy táblázatot (a legegyszerűbb egy Excel fájlt nyitni ehhez) és a négy oldalas vázlatunkból ragadjunk ki jeleneteket. Az első oszlopban adjunk címet neki, a mellette lévőben soroljuk fel, milyen karakterek szemszögéből látjuk a cselekményt. A harmadik oszlopban egy rövid összefoglalót írjunk arról, hogy mi történik a jelenetben. Az én első ilyen vázlatom anno 10-15 sorból állt, viszont csak egy szálat bontottam ki a háromból. Randy Ingermanson átlagosan 100 ilyen jelenettel dolgozik.
Viszont vissza kell ballagnunk a szövegszerkesztőbe.

Jelenetből vázlat

Mivel már van egy jelenetsorunk, így készen állunk arra, hogy megkezdjük az első lépést a tényleges írás irányába. De egyelőre még elegendő lesz egy több bekezdésből álló leírást készíteni egyes jelenetekhez. Itt már lehet vadulni, szúrjunk be több karaktert, párbeszédet. Átvitt értelemben az eddig csak csontvázszerű tákolmányunkra fogunk húst, vért és személyiséget ruházni. Ne feledjük el, még mindig akadhatnak hibák, logikai buktatók de még simán egy olyan helyzetben vagyunk, amikor még van idő ezekre kitérni.

Vázlatból kézirat

Itt az ideje, hogy végre nekilássunk a betonbiztos alapokon nyugvó történetünk megírásához. Minden adva van hogy a végső forma felé megtegyük az utolsó lépéseket. Eljött az ideje kiszínezni a leírásokat, csavarni egyet-kettőt a párbeszédeken, részleteiben bemutatni a cselekményt. Ez már az a verzió, amit a néző vagy olvasó kezében is meg fog fordulni.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fent leírt recept nem az egyetlen. Nagyon sokan más és más módon írnak könyveket, filmeket és sorozatokat. Fontos előfeltétel, hogy kutassunk. Olvasunk sok könyvet, nézzünk sok filmet, tanuljunk témába vágó dolgokat és éljünk át több élethelyzetet.

Ti gondolkodtatok már történeteken, amiket szívesen látnátok viszont könyvként, filmként vagy sorozatként? Várom a válaszaitokat kommentben!

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2019 Attila Horváth

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük