2019-shazam-movie-wallpaper-1280x800

Shazam! – Egy korszak vége

Amikor anno bejelentették, hogy az eredeti Captain Marvel hivatalosan is a DCEU köreit fogja erősíteni, aggódtam. Volt halvány fogalmam a karakterről, hiszen mind az Igazság Ligája rajzfilmben szerepelt, mind pedig az Injustice játék első részében is voltak jelenetei. Ismerve azonban a Warner kreatív fejeseit, ott lógott a levegőben egy hatalmas kudarc veszélye. Örömmel jelenthetem, hogy WB és a DCEU végre valahára irányt váltott a lehető legjobb elképzelhető módon.

Amikor az első kedvcsináló megjelent, derült égből villámcsapásként ért (értitek, villám)! Nagyon kicsit mutatott magából, ami hatalmas nagy piros pont is volt. Annyit viszont engedett láttatni magából, amennyiből megmutatta, hogy egy kalandos, szívvel-lélekkel teli történetet kapunk, amiben egy fiatal tizenévesből egycsapásra szuperhős válik.

Shazam! (2019) – 159 millió dolláros nyitóhétvége és pozitív kritikai visszhang

Legalább heti kétszer visszanéztem ezt az anyagot már csak azért is, mert az itt-ott felbukkanó sajtóközleményeken kívül mást nem kaptunk. Mindenki úgy vadászott eddig még nem látott képkockákra, mint az Ébredő Erő óta egyszer sem. Az emberek érdeklődését jól láthatóan felkeltette ez a karakter.

Amikor a film második (ezúttal teljes értékű) előzetese is felkúszott az internetre, még inkább jelezte, hogy szeretne eltávolodni az eddigi, tudatosan komor hangvételű DC történetektől. A lelkesedésemet pedig tovább tüzelte az a tény, amit a színfalak mögötti videók sugalltak. Ez a stáb az elejétől a végéig élvezte a forgatást (ami manapság nem gyakori), botrányoktól mentesen (ami még ritkább) és kijelentve, hogy Shazam egy olyan szuperhős, akit feldob a tudat, hogy szuperhős lehet (aminek gyakrabban kéne kimondásra kerülnie).

Végül el is jutottam moziba, mosolyogva mentem be és mosolyogva távoztam.

Segítség! Szuperhős lettem!

Történetünk főhőse Billy Batson (Asher Angel), egy 14 éves (oké, majdnem 15) árva, aki több megye gyermekotthonát is megjárta. Az édesanyja után nyomozó fiú azonban hamarosan újabb nevelőszülőkhöz kerül, nagyon sok új testvérrel. Egy szobába kerül a szuperhősök után feltétel nélkül rajongó Freddy-vel (Jack Dylan Grazer), aki a maga bőbeszédű módján próbál jó testvér lenni. Egy nap azonban Freddy-t megtámadja egy csapat srác, Billy pedig védelmére kelve tanubizonyságot adva tiszta szívéről. Egy Shazam nevű mágus (Djimon Hounsou) felruházza hatalmával a fiút, aki így felnőttként (Zachary Levi) lehet szuperhős.

Igyekeztem a lehető legelfogulatlanabb lenni ezzel a filmmel, de az oldalt látogatók tudják, hogy erre apró esély volt. Annyi szív és jóleső melegség áradt ebből a filmből, hogy nem tudtam letörölni a vigyort az arcomról. Ez egy hamisítatlan családi film a DC filmes univerzumának néhány díszletelemével. Nagyon fontos kiemelni, hogy “néhány”, hiszen az univerzumot benépesítő karakterek egy része ugyan megnevezésre kerül, de ezt leszámítva egy élesen különálló egészet alkot.

Elég nehéz spoilerek nélkül beszélni erről a filmről, mert nagyon sok fordulatot tartalmaz, amik mindegyikét élveztem. Végre a DC levetkőzte magáról azt a melankóliát, ami az Igazság Ligáját jellemezte, de nem annyira túltolt és ostoba módon, amennyire az Aquaman-nek sikerült.

Persze ez nem azt jelenti, hogy maradéktalanul elégedett vagyok a filmmel, mert néhol bukdácsol a történet. Illetve a film első harmadát már kissé kínkeserves volt végigülni, én simán levágtam volna belőle pár percet, amik nem adtak hozzá a történethez vagy a karakterek kidolgozottságához.

Karakterek

Billy Batson gyerekként elég jó, talán egy ici-picit súlytalan, viszont elegendő tehetség van a fiatal Asher Angel-ben ahhoz, hogy a néző empátiáját elnyerje. Biztos kézzel képes érzelmeket a vászonra vinni (van pár jelenet, ahol ki tud teljesedni), panaszom vele kapcsolatban nemigen van.

Ellenben jelenléte teljes mértékben eltörpül Zachary Levi karizmája mellett, aki mindannyiunk gyermeki énjének felnagyított változata, aki véletlenül szuperhős is. Minden vele töltött másodperc vicces volt, életszagú, de ugyanakkor gyermekien naív, lelkes és ártatlan is. Szerencsére neki is kijutott pár olyan képkocka, amiken kicsit mélyebb érzelmeket kellett vászonra vinnie. Persze nem kell olyan színészi munkára gondolni, amivel a filmet Cannes-ba is elvihetik, viszont örömmel mondhatom, hogy sikerült a kötelezőt hozni.

Akivel egyedüli bajom volt a karakterekkel, az Freddy volt. Egyrészt iszonyúan vicces látni egy olyan karaktert, aki a saját univerzumának tényleges szuperhőseiért rajong, viszont többször volt pár unszimpatikus húzása. Spoilerek nélkül csak annyit mondanék, hogy én Billy helyében szintén kioszottam volna picit, mert magának kereste a bajt.

A Mark Strong által alakított Dr. Sivana viszont egy üdítően eredeti, de egyáltalán nem túljátszott és helyén kezelt ellenfél volt. Erős motivációval és rétegelt háttértörtnettel ruházták fel, szépen behatárolták a képességeit is. Szupererejének kulcsa (bár néhány sajtóanyagban utaltak rá és ki is mondták, de) maradjon egyelőre titok, viszont annyit elárulhatok, hogy érdekes csavart tartogat magában. Tovább bővíti ezt a bővítésre (és újragondolásra) szoruló filmes univerzumot.

Látvány

Lehet rövid időn belül meg fogom szűntetni ezt a bekezdés-típust, mert igazából egy előző cikkből is átmásolhatnám a kulcsgondolatokat. Sehol nem lógott ki a lóláb, az effektek minősége majdnem mindenhol kifogástalan (bár egyes CGI szereplőn lehetett volna ezt-azt finomítani).

Egyetlen egy dolog mellett azonban nem tudok szó nélkül elmenni. A film egyetlen egy jelenetében (még a stáblista alatt sem) hangzott el Kendrick Lamar Humble című számának remixelt verziója. Ezzel a számmal debütált az első kedvcsináló és a teljes médiakampányt végigkísérték ezek az igen epikusra sikerült dallamok. Nagyon remélem (sőt, ajánlom), hogy valamilyen módon kiadják ezt a zenét.

Verdikt

Mindennel együtt a Shazam! nem csak egy vicces, családi kikapcsolódás, hanem egy olyan szuperhősfilm, ami meri élvezni azt, hogy egy szuperhősfilm. A főszereplőjéhez hasonlóan lubickol a lehetőségekben és olyan kalandra invitál, aminek alig várom, hogy folytatása szülessen. A lágyan elrejtette DCEU-s cameo legalábbis erre enged következtetni!

Bátran tudom ajánlani ezt a filmet, kicsiknek és nagyoknak, képregényeket olvasó és nem olvasó embereknek egyaránt!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük